Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Krisztus feltámadásának emléknapja, a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Már több mint kétezer éve emlékezik az emberiség arra az eseménysorozatra, amely Tiberius római császár uralkodásának idején, Pontius Pilatus helytartósága alatt a júdeai Jeruzsálemben történt: halálra ítéltek és keresztre feszítettek egy embert, akit Jézus Krisztus néven ismerünk. Azóta a kereszt, a keresztre feszített Jézus a katolikus vallás jelképévé vált. Egy ilyen kereszt a XIII. kerületben is van, a Béke téri Szent László templom előtt.
A harangok Rómába mennek
A húsvéti ünnepségsorozat nagycsütörtökön kezdődik. Jézus megtudja, hogy Júdás a csókjával elárulta őt. Felkészül a halálra, az utolsó vacsorán elbúcsúzik kedves tanítványaitól. Meghagyja, hogy hívei és követői kenyérrel és borral áldozzanak az ő emlékezetére. Pénteken a katonák elfogják, a bíró – Pontius Pilátus - elé hurcolják, aki halálra ítéli őt. Az ítélet után megkínozzák, majd a Golgota hegyen keresztre feszítik. Hosszas szenvedés után visszaadja lelkét a Teremtőnek. Jézust sziklasírba helyezik, de három nap múlva feltámad és még negyven napig a Földön van, aztán felment a Mennybe.
Csütörtöktől szombatig – nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat - a keresztények gyászolnak, a harangok is némák, „elmentek Rómába.”. Nagypénteken önkéntes böjt van, a hívők nem fogyasztanak húst. Szombaton pedig körmenettel emlékeznek Krisztus szenvedésére és halálára. Ilyen körmenetek korábban a XIII. kerületben is soksok résztvevővel voltak megtartva. Húsvét története - a 12 mozzanatban - stációban – minden keresztény templomban megtalálható. Vasárnap a vallási ünnepé. Krisztus feltámadt. A harangok is visszajöttek, ismét hallhatóak. Hétfő pedig a vidámságé. Családi ünnep, eszem-iszom, locsolkodás, vendégjárás.
Húsvéti körmenet a Lehel téri templom körül 1954 Fortepan/Hámori Gyula
Az egyházi, vallási ünnep: húsvéti körmenet
Feltámadási körmenet tartható a húsvéti vigília után, vagy Húsvétvasárnap az ünnepi szentmisét követően is. A feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét. Ez a szép hagyomány kiviszi a Föltámadás örömhírét a világba, megáldva a négy égtájat. Az egész világ számára elviszik az Örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!
Megszólalnak a harangok. A pap és az egész nép a templom főajtaján kimenve, körmenetet tartanak a templom körül, élén a kereszt és a zászlóvivők haladnak. A papok a feltámadás ikonját, evangéliumos könyvet és egyéb ikonokat hordoznak, a hívők kezükben gyertyával vonulnak. A feltámadási körmenet közép-európai eredetű: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése sokféle változatot mutat.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.
Comments