Pünkösd és egyházi élet, kapcsolatok Angyalföldön

Pünkösd a kereszténység harmadik legna­gyobb ünnepe Húsvét és Karácsony után. Pünkösd a Húsvét beteljesedésé­nek ünnepe, a szentlélek eljövetele. Hús­véthoz hasonlóan mozgó ünnep, a Hús­vét utáni 7. vasárnapra és hétfőre esik, május 10-e és június 16-a között. Ezért a májust szokták Pünkösd havának is nevez­ni. Pünkösdöt mondják piros Pünkösdnek is, és a legismertebb szimbóluma a pün­kösdi rózsa. A rendszerváltás óta Pünkösd hétfője munkaszüneti nap.

Pünkösdkor a világ egyszerre három dolgot is ünnepel. A szentlélek eljövete­lét, az egyház megalapítását és a missziós munka kezdetét. A nagyobb egyházi szer­tartásokkor égbe szálló és a templomok belsejében is gyakran látható fehér galamb a Szentlélek jelképe.

Pünkösdhöz számos néphagyomány kapcsolódik. Országszerte egyre több helyen állítanak újra májusfát. Régebben a legények szerelmi vallomásként a lányok háza elé állítottak feldíszített fát – úgy, mint a karácsonyfa – de ez a szokás már elmúlt, viszont közösségi rendezvénye­ken ismét megjelent, az esemény fényét növelni, méltóságát emelni.

Mondásunk is keletkezett a pünkösdi királyságról, mely rövid tartó dicsőséget jelent. Volt valóságalapja: régen, Pün­kösdkor faluhelyen ügyességi verse­nyeket rendeztek. A győztest pünkösdi király címmel díjazták, és ez a cím bizo­nyos előnyökkel járt a legények között. Ingyen ihatott a kocsmában, fogyasztá­sát a többiek fizették, a táncban először ő választhatott párt, stb. Ez a „királyság” a következő pünkösdig tartott, és akkor újra versenybe lehetett szállni. A tavalyi pünkösdi király vagy újra nyert vagy veszített...

Pünkösdi tradíciók. Forrás: https://alfahir.hu/punkosd_osi_hagyomanyai

Ünnep, közösségben

A Karácsony és Húsvét egyszerre egy­házi és családi ünnep: a Pünkösdöt inkább közösségi méretekben ünnepeljük. A XIII. kerületben számos egyházi létesítmény van, ahol módunk van egymással találkoz­ni, közösen ünnepelni. A gyárak és lakóházak épülésével pár­huzamosan templomok, iskolák és kultu­rális létesítmények is épültek. Angyalföld első temploma a Huba utcá­ban épült, 1899-ben. Ezt követte az Aréna utcai (ma Dózsa György utca) zsinagóga, és 1907-ben, majd 1911-ben a Visegrádi utcai Status Quo Ante Zsinagóga.

Az első világháború, forradalom és Trianon után lassan rendeződött az élet. Ideiglenes imahelyeken folyt a vallási élet. Ezek közül a legismertebb a Szent László utca 26. üvegtetővel fedett belső udvara volt. Templomépítő egyesületek jöttek létre, minden lehetséges módon gyűjtötték a pénzt. Fejet kell hajtani azok emléke előtt, akik ezt a hatalmas munkát elvégezték.

Talpalatnyi székelyhon Angyalföldön

A kerületben számos utcanév idé­zi meg a Trianon által szétszakított Magyarország folyóit, városait. Van egy apró erdélyi föld is, egy „talpalat­nyi Szováta”, ahogyan a szovátai polgár­mester fogalmazott, amikor 2019-ben felavatásra került a testvérvárosunkról elnevezett park. Szováta 2002 óta testvérvárosa a XIII. kerületnek. Erdélyben van, Maros­vásárhelytől 60 kilométerre keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében. Köze­li folyója a Kis-Küküllő. 1955 óta város. A város a Sóvidéken van, ismertségét is híres sós tavának, a Medve tónak köszön­heti, amely körül élénk fürdőélet alakult ki. A város lakosságának döntő többsége magyar, pontosabban székely. A Csíksom­lyó célállomású, Magyarországról szerve­zett turistautak, zarándokutak résztve­vői rendszeresen megállnak Szovátán is: a város látnivalói, a Medve tó kihagyhatat­lan eleme egy erdélyi utazásnak.

Szováta park a XIII. kerületben

A csíksomlyói búcsú, az összmagyar találkozó

A történelmi Magyarország keleti határvidékén, Erdélyben, a csíki hegyek között van Csíksomlyó, melynek kegy­templomában egy nagyon híres kegyszo­brot őriznek. Az aranytól fénylő Máriát a csán­gók és a székelyek „Babba Mária, a Napba öltözött Boldogasszony” néven ismerik. Valamikor sok csángó érkezhetett kerü­letünkbe is, mert az egyik lakótelepünket Csángó lakótelepnek hívják....

Csíksomlyó már nagyon régóta Mária zarándokhely, de a rendszerváltás után hatalmas összmagyar találkozó színhelyé­vé vált. A Kárpát-medence minden szeg­letéből érkeznek ide emberek. Az óriási hegyoldalt teljesen betöltik a jelenlevők, a szónokló papok a Jóistenről prédikálnak és a történelem viharai által szétszakított magyar hazáról beszélnek, és arról, hogy bár a magyarokat az országhatárok szét­választották, de a nemzetet nem, az egy­ben maradt. Az egybegyűlt zarándokok sokszor tartanak a fejük fölött táblákat, rajta a város neve, ahonnan jöttek. Bízunk abban, hogy egyre gyakrabban fogjuk lát­ni az Angyalföld feliratot is – Szovátán is, Csíksomlyón is. Nincsenek szavak, nem lehet leír­ni: látni, hallani, átélni kell, amint a Kis- és Nagysomlyó közötti hegynyereg­ben, a Makovecz Imre által tervezett Hármashalom szabadtéri oltárnál a több százezres tömeg együtt énekli az ég felé nemzeti imánkat, a magyar Himnuszt, a Boldogasszony Anyánkat s a Székely himnuszt. A csíksomlyói búcsú valódi hungarikum.

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillag ösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Az Árpád-házi Szent Margit Plébániatemplom főoltára

A XIII. kerületi templomok, az építésük sorrendjében:

1927: Status Quo Ante Zsinagóga átépítése

1929: Magdolnavárosi Szent László Plébániatemplom (Béke tér)

1930: Külső Váci Úti Angyalföldi Szent Mihály Plébániatemplom

1933: Árpád-házi Szent Margit templom (Lehel tér)

1933: Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség temploma (Frangepán utca)

1938: Budapest-Angyalföldi Evangélikus templom Kassák Lajos utca

1940: Pozsonyi úti Református Egyházközség Hálaadás temploma

1943: Külső-angyalföldi Mária keresztények segítése templom Rokolya utca

1986: Vizafogó Toursi Szent Márton és Fülei Szent Miklós Plébánia templom Váci út.