Panelházak a XIII. kerületben

A felújítások révén a tervezettnél jóval tovább velünk maradhatnak

Budapesten nagyon sok panelház van, ez alól nem kivétel a XIII. kerület sem. A város egészét tekintve a panelházakban élők aránya az összlakossághoz képest egy nem túl régi adatsor szerint összességében 36 százalék, ugyanez a szám XIII. kerületben 33,1 százalék volt. Darabszámot tekintve ez a kerületünkben 24.400 lakást jelent. Természetesen a panelek arányszáma fokozatosan csökken, az új építésű lakások arányszáma pedig nő. A kerületi lakásállományban még mindig nagy részarányt képviselnek a régi építésű bérkaszárnyák. Ezek szanálása, bontása folyamatban van, de panel lakóépület bontására nem került sor, és még jó hosszú ideig nem is fog. A jelenlegi generáció még biztosan együtt fog élni a panelekkel.

Panelház építése a XIII. kerületében 1972-ben, fotó: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Volga szálló – a lebontott panel

Budapesten eddig egy panelépületet bontottak le, az éppen a mi kerületünkben volt, a Volga Szállót. Az épület az 1971-ben, a vadászati világkiállítás céljaira épült, Finta József Kossuth díjas építész tervezte. A házgyári elemekből, paneltechnológiával felépített épület a maga korában nagyon modernnek és szépnek számított, „szimbólummá vált panelcsodaként”, „korának emblematikus épületeként” emlegették. 2012-ben bontották le, bontása is bevonult a magyar építészettörténetbe, „az első panelbontás” néven. Természetesen ilyen városközponti hely nem marad sokáig üresen, hamar új irodaház épült a helyén. Amúgy a kerületben nagy sebességgel folyik a Volga Szálló kortársépületeinek bontása, mára már a régi Vízművek Székház is eltűnt a Váci útról.

Angyalföldi lakótelepek, panelek a filmvásznon

Néhány angyalföldi lakótelep bekerült a magyar filmtörténelembe is, mint például a Lehel utcai kétemeletes honvédségi házak. Ezekben a házakban forgatták a nagy sikerű Két emelet boldogság filmet (1960), a Fiastyúk utcai lakótelepen pedig a Fapados szerelem c. filmet (1960). A panelkorszak panel lakótelepein a közösségi terek is panelből épültek. Iskolák, óvodák, kereskedelmi egységek stb. A demográfiai változások miatt kerületen belül is folyamatosan változik a népesség térbeli elhelyezkedése, ennek következtében s egyes helyeken megszűntek a gyerekintézmények, másutt viszont újakra lett szükség. A Prevenciós Központ épülete korábban általános iskola volt, és egy másik, lebontott panel iskola helyére épült a RAM is. Ez utóbbi Kék Iskola szerepelt a Csata a hóban c. filmben is, amely történet a hatvanas években játszódó, angyalföldi „Pál utcai fiúk” volt.

Lakótelep-építések a XIII. kerületben

Az iparszerű építkezés miatt egy-egy lakótelep összes háza egy műszaki felvonulással épült. Az építők kimentek a beépítendő területre, és addig maradtak ott, ameddig minden épület el nem készült, aztán átmentek a következő lakótelepre. A XIII. kerületi lakótelepek az alábbi sorrendben épültek: 1972-74 Csángó lakótelep (katonai), 1976-77 Gidófalvy (katonai), 1976-1979 Kárpát utcai-I., 1979-1980 Gyöngyösi, 1981-1982 Országbíró, 1982-1984 Vizafogó-I., 1983 Kárpát utcai-II., 1982- 1989 Kassák-Dunyov, 1987-1991 Béke-Tatai, 1989 Vizafogó-II. (a fentieken kívül vannak még lakótelepek a kerületben, de azok nem panel-technológiával készültek.)

Felújított panelházak a Szováta parkban

A lakótelepi panelházak mind egyforma magasak – 10 emeletesek. A lakások alaprajza változó, de van valami közös még: az átlagnégyzetméter, épületen belül 52 m2 körül van. Szabványosak voltak a berendezési tárgyak is, fürdőszoba, konyhai tűzhely, beépített bútorok. Az utolsó két lakótelep építése során már változott az épületek magassága, a tízemeletesek helyett négyemeletesek épültek, sőt, az Esztergomi útnál már sátortető is került az épületek fölé.

A panelekbe költözés nagyon-nagyon sok ember számára hatalmas életszínvonalbeli ugrást jelentett. Meg is szenvedtük, nagyon-nagyon sokat kellett dolgoznunk, amire a kezünkbe került egy panellakás kulcsa.... A rendszerváltással bekövetkező gazdasági-társadalmi folyamatok, az energiaárrobbanás, és nem utolsósorban a nyugat-európai és amerikai életmódminták előretörése megváltoztatták a panelekhez való viszonyt. A panellakók új generációja eleinte szabadulni akart a panelből, sok helyen ki is cserélődtek a lakók, de egy idő után mindenki szembesült azzal, hogy az épületeket meg kell újítani. Elhasználódtak az épület-gépészeti berendezések: a lift, a víz- és villanyvezetékek. Az épületekbe épített elektromos felszállók teljesítménye kevésnek bizonyult, a lakásokban sokszorosára nőtt a háztartási eszközök energiaigénye. Megdrágult a víz, egyéni fogyasztásmérőket kellett beépíteni, és sokszorosára nőtt a fűtésköltség: előtérbe került a nyílászárók cseréje és az épületek külső hőszigetelése.

Panelprogram: megújuló otthonok

A Panelprogram, azaz az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb, kormányzati ciklusokon átívelő lakóépületrehabilitációs programja. A panelprogram során olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek hatékonyabbá teszik a panelházak energiagazdálkodását. Ennek keretein belül általában homlokzati hőszigetelésre és nyílászáró cserére kerül sor. Jelen időszakban az Otthon melege program keretében van lehetőség a pályázati támogatások elnyerésére. Egy-egy lakóközösségnek nagy utat kell bejárnia a belső önszerveződés, a tulajdonostársak egymás közötti viszonyának alakításában, amíg bele tudnak vágni egy ilyen nagy projektbe.

Finta József nem csak a Volga Szállóval, hanem számos más kerületi épülettel is meghatározta Angyalföld képét, nem véletlen, hogy ő kapta a XIII. kerület első építészeti díját is. A kerületben számos épülete valósult meg, többek között a Rendőrpalota, a Capital Square irodaház az Elmű székházzal szemben, és a Finta Studió építészei tervezték a Göncz Árpád városközpontban felépült Agora Budapest komplexumot is.