Legendás színészek, feledhetetlen sorozatok
A Váci út - Róbert Károly körút sarkán álló épületet valószínűleg mindenki ismeri. A Váci út legelső, akkori értelemben vett modern épülete 1950-ben épült, Vidos Zoltán és Tarján László tervei alapján. Felül lakások vannak, az alsó két szinten művelődési ház, ami egyben a kerületi pártbizottságnak is helyt adott. Hátul pedig a nagyterem. 1955-56-ban itt volt irodája Biszku Bélának, a XIII. kerületi pártbizottság akkori titkárának. Már a forradalom előtt felmerült, hogy Angyalföldre színház kellene, de önálló, igazi színház csak 1956 után lett, Fodor Imre legendás igazgató vezetése alatt. Emlékét a Déryné közben emléktábla őrzi.
„Száműzött” színészlegendák
A frissen alakult József Attila Színházba száműzték azokat a neves színészeket, akik 1956-ban „besározódtak”, valamilyen formában részt vettek a forradalmi eseményekben. Büntetésből helyezték el őket a „nagy” budapesti színházakból, a „város peremére”. Így került a József Attila Színház társulatához többek között: Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Darvas Iván, Mensáros László. Ma már őket a magyar színjátszás legendái között tartjuk számon. Fodor Imre 19 évi munkássága alatt a magyar kultúra legszebb hagyományai szellemében vezette a társulatot. Közérthető tartalmakkal, parádés szereposztásokkal a XIII. kerület lakosságából színházat szerető közönséget nevelt. Azóta sem volt a színháznak annyi nézője, annyi bérletese, mint akkor.
Szűk esztendők után új fellendülés
A Fodor Imrét követő színházigazgatók már nem tudták megismételni elődjük briliáns teljesítményét. A színházba járás komoly konkurensévé vált a mind nagyobb számú televízió, és egyéb más, könnyebben elérhető, és egyben olcsóbb szórakozási forma. 1975-1982 között Miszlay István, 1982-1990 között Szabó Ervin, majd 1990-2010 között Léhner Péter vezette a teátrumot. 2010-ben súlyos pénzügyi és vezetési válság rázta meg a színházat. Egy esztendőben három igazgató is követte egymást a direktori székben. Még az is felmerült, hogy a társulat feloszlik, és a József Attila Színház befogadó színházzá válik. Szerencsére Nemcsák Károly személyében sikerült megtalálni egy stabil, a színháznak perspektívát nyújtani képes vezetőt. Azóta ismét magukra találtak.
Feledhetetlen előadások
Fennállása óta a József Attila Színház számos remek produkcióval örvendeztette meg a közönséget. Színpadán megfordult a magyar színésztársadalom színe-virága. Felsorolni sem lehet a sok díjazott művészt. Hogy felidézzük őket, álljanak itt a színház örökös tagjainak nevei: Bakó Márta, Bodrogi Gyula, Galambos Erzsi, Láng József, Örkényi Éva, Szabó Éva, Sztankay István, Turgonyi Pál, Újréti László, Voith Ági. Őket a színház társulata, a kollégák tartották méltónak erre a címre. A XIII. kerületi önkormányzat képviselő testülete viszont a kerület díszpolgárairól dönt, és közöttük is vannak művészek a József Attila Színházból: 2004. Léhner Péter, 2005. Sztankay István, 2006. Bánffy György. 2009. Bodrogi Gyula, 2019. Láng József, 2020. Galambos Erzsi.
Új idők, új igények: százmilliós korszerűsítés a színházban
A színház első átépítésére, korszerűsítésére már 1958-ban sor került. A színház repertoárjában a kötelező ideológiai feladatok végrehajtásán túl főként zenés darabok szerepeltek, s ennek a játszóhely adottságai nem feleltek meg. Nem volt zenekari árok, zsinórpadlás, tisztességes öltözők. Ezeket pótolni kellett. Az 1996-os felújítás során egy stúdiószínház kialakítására is lehetőség nyílt. A főbejárat pedig áthelyeződött a Déryné közből a Váci útra. A következő jelentősebb korszerűsítési felújítási munkálatok megkezdésére 2012-ig kellett várni. A több szakaszban zajló felújítás során, 2018-ig közel 700 millió forintot költöttek a munkálatokra.
A színpadtechnika, a művészöltözők és az irodaépület korszerűsítése után a nézőtéri székek cseréje és a fűtéskorszerűsítés következett. Megújult az összes közönségforgalmi terület és az első emeleti kiállítóterem is. Az előcsarnok is modern, elegáns külsőt kapott. A bejáratnál József Attila Színház Café néven kávézó nyílt. A leglátványosabb a homlokzat szigetelése volt 2017-ben és a bejárat fölé elhelyezett ledvilágításos hirdetőfelület.
A Szabó család, Angyalföldről
Angyalföld és a József Attila Színház neve összeforrott egy legendás művészi produkcióval, a Szabó családdal. A rádiós teleregényt 1959. június 30. és 2007. május 21. között sugározta a Kossuth Rádió. A rádiós hangjáték-sorozatból 2500 rész került adásba, hétfő esténként, csütörtöki ismétléssel. A Szabó családot az egész ország hallgatta. Kevés televízió volt, és a hétfő tévéadásmentes nap volt. A történetet nyomtatott formában is lehetett követni. A hangjátékban egy angyalföldi munkáscsalád és barátainak életén keresztül a Kádár-kor kisembereinek hétköznapjai elevenedtek meg. A műsor egyik lényeges és nem titkolt feladata volt a szórakoztató formába öntött társadalmi ismeretterjesztés. A Szabó család a Lapály utca 27/b-ben lakott. A műsort jegyző egyik szerző, Liska Dénes a József Attila Színház dramaturgja volt. A József Attila Színház színészei voltak a Szabó bácsi és Szabó néni szerepeit alakító színészek, Szabó Ernő és Gobbi Hilda. Több epizódszereplő is a József Attila társulatának volt a tagja. A hosszú ideig tartó sorozatban sajnos előfordult, hogy a karaktert alakító színész meghalt, és új szereplő lépett a helyére. Szabó bácsit alakító Szabó Ernő halála után a szerepet Rajz János vitte tovább. 1975-ben komolyan felvetődött, hogy elkészítik a Szabó-család televíziós változatát, ám végül elvetették. Tizenkét évvel később aztán megszületett a „Szomszédok”.
A Szabó család szereplői 1959, Fortepan/Szalay Zoltán
Sikeres rádiójáték után sikeres televíziós sorozat: Szomszédok
A legendás sorozatból 1987 és 1999 között 331 rész készült el és került adásba. A gazdagréti lakótelep egyik panelházában élő emberek, családok és ismerőseiknek, rokonságuknak mindennapjait, életét mesélte el, mindennapi problémáikat, a kor jellemző helyzeteit, történéseit. Egyértelműen azért lehetett sikeres sorozat, mert naprakészen mutatta be azokat a dolgokat, amelyek annak idején foglalkoztatták az embereket. Bár a történet nem Angyalföldön, hanem Gazdagréten játszódott, a sorozat mégis számos szálon kötődött a XIII. kerülethez. Itt, a Szent István park 19 sz. házban lakott Horváth Ádám a teleregény rendezője. A ház falán emléktáblája van, 2002-ben a kerület díszpolgárává választották. A Takács Lenkét alakító Komlós Juci évekig volt a József Attila Színház tagja. A főhős Takács házaspár unokáját alakító Fehér Anna, napjainkban is több darabban játszik a József Attila Színházban. A Vágási Feri nyomdászt alakító Nemcsák Károly pedig jelenleg is a József Attila színház igazgatója, és ugyancsak a színház művésznője volt a Vágási Feri feleségét alakító Ivancsics Júlia.
Még egy legendás tévéfilm-sorozat kötődik a XIII. kerülethez: a Princ, a katona. Rémai Lászlót, az angyalföldi fenegyereket, a maszekoló autószerelőt behívják katonának. A hadseregben találkozik a szocializmus értékrendjével, amit előtte igyekezett nagy ívben elkerülni. Az aranykezű vagány lassan megváltozik, és mire leszerel, a társadalom hasznos tagjává válik. Természetesen a szerelmet is megtalálja. A filmbeli Rémai család a Mohács utcában lakott, Princ kedvenc törzshelye a Kávés Katica presszó volt. A régi Lehel piac pavilonjai között vagánykodnak, és egy nagy bunyót vívnak a Szabolcs utcai vasúti aluljárónál. Az egri Dobó István laktanyában és a XIII. kerületben készült felvételek egy ma már eltűnt világ dokumentumai. Mi, a mai nézők pedig nosztalgiával nézzük ezeket a filmeket. Divat a retró, különben is: akkor voltunk fiatalok.
Commenti