Augusztus 20: Szent István emlékezete a kerületben

Szent István város helyett Újlipót­város

Augusztus 20 – a legnagyobb magyar ünnep. Hármas ünnep. Egyházi ünnep, Szent István Ünnepe. Állami ünnep: az Alkotmány ünnepe. Az emberi munka, a bennünket tápláló természet és a jövő ünnepe: az új kenyér ünnepe. 1990 óta állami ünnep. Az eseménysor része a Szent István napi Szent Jobb körmenet, az állami protokoll keretében az e napon átadott kitüntetések és a tűzijátékok. Számos helyen tartanak ünnepi rendezvényeket – így a XIII. kerü­letben is – ahol kultúrműsorral készülnek, és a megjelenteknek nemze­tiszín szalaggal átkötött új búzából készí­tett kenyérrel kedveskednek.

Egy olyan kerületben, mint a XIII., amely a Duna partján terül el és számos katonai objektumnak, tiszti lakótelepnek ad ott­hont, az emberek emlékezetében még élénken élnek az augusztus 20-hoz köthe­tő korábbi ünnepség-sorozat eseményei is. Az állami lobogó felvonása az Országház előtt, a fiatal honvéd- és határőr tisztek esküje a Kossuth téren, és a nagyszabású vízi parádé a Dunán. A nagy katonai eseményeken – mint a dísz­szemle vagy a vízi parádé – résztvevő, vidékről felvezényelt személyi állományt és hadi­technikát általában a XIII. kerületi lakta­nyákban helyezték el. Közel volt mind a Felvonulási tér a Városligetben, mind pedig a Dráva utcai lehajtó a Dunánál, ahol az úszóképes járművekkel be lehet menni a vízbe.

A Szent István Park

A Szent István park területén levő ingatlanokat fokozatosan vásárolták fel, azokat összevonták, és parkot alakítot­tak ki. Szabályozták a terület körüli épít­kezéseket is, és az így létrejött városrész máig gyönyörű parkját Rakovszky Ivánnak, a Fővárosi Közmunka Tanács elnökének, a Horthy korszak egykori belügyminiszteré­nek, kultuszminiszterének köszönhetjük. Egyike Budapest legszebb részeinek. Rakovszky Iván nevéhez fűződik a Margit­sziget kertészeti rendezése is a harmincas években, akkor ültették többek között a máig csodált gyönyörű platánokat.

Rakovszky személyes sorsa nagyon szomorúan alakult. 1944-ben a vallás- és közoktatási miniszter volt, de a nyilas hatalom átvételkor lemondott, a Szálasi érában semmiféle szerepet nem vállalt. 1951-ben kitelepítették, és Jászapátiban halt meg 1960-ban. Emlékét Jászapáti­ban emléktábla, valamint a Margitszige­ten 2014-ben átadott emlékmű őrzi. A XIII. kerületben, a Szent István parkban egy emléktáblát teljes bizonyossággal megérdemelne.

Dr. Rakovszky Iván emlékműve a Margitszigeten

Magát a parkot 1930-ban kezdték kialakítani, ekkor ültették el a fákat. Az építkezés 1935 végére készült el, amit hivatalosan a Közmunkatanács még abban az évben át is adott a Fővárosnak azzal a feltétellel, hogy az örökre park marad. A Közmunkatanács annyit kötött ki, hogy az esetleges fejlesztési, további díszítési terveket be kell mutatniuk nekik. Az új parkot hivatalosan 1936. április 1-én 10 óra 22 perckor, ünnepélyes kere­tek között, cserkészek, notabilitások rész­vételével adták át a nagyközönségnek.

Nem csak pihenő, emlékpark is egyben

A Szent István park amellett, hogy kedvelt pihenőhely, tele van történelmi emlékekkel, különböző eseményeket idé­ző műalkotásokkal. Talán az a legszembe­tűnőbb, hogy még egy Szent István mell­szobor sincs. Van egy nagyon hányatott sorsú Wal­lenberg emlékmű, Pátzay Pál alkotása. Méltó helyen, köztisztelet által övezve. Ott van Borbereki Kovács Zoltán Zsákhor­dó c. szobra, és a park déli részén talál­juk a SZÍR ellenállási csoport emlékművét. Az 1970-ben felállított, soha senki által nem koszorúzott – mindenki által elfele­dett – emlékmű felirata a következő: "A hős budapesti partizán, SZÍR emlékére, aki csoportjával bátran harcolt a német megszállók és hazai cinkosaik ellen. Buda­pest Fővárosi Tanács VB 1970."

„Szír” Weinberger Jenő segédmunkás illegális neve volt, aki valóban bátran har­colt 1944-ben a megszálló németek ellen, de a XIII. kerülethez semmilyen formában nem kötődik. Nem itt született, nem itt halt meg, nem itt harcolt. Megfontolás tárgyává kellene tenni az emlékmű áthelyezését, akár a Szoborparkba. Fontos megemlíteni, hogy a Szent István parkban, 2018. május 6-án, Izrael állam megalakulásának 70. évfordulóján a MAZSIHISZ 35 darab hosszú életű fát ültetett el. A másik 35-öt a Jeruzsálem melletti Tzóra hegyen ültették el. A kétszer 35 fa a magyar zsidóság kettős identitását és kettős felelősségét fejezi ki: a magyar zsidók egyszerre szeretnék építeni, minél élhetőbbé tenni és így összekötni Magyarországot Izraellel. A parkról szólva meg kell említeni a gyönyörű rózsakertet is, amely Márk Gergely rózsanemesítő által létrehozott fajok sokaságának ad otthont 2010 óta. Hasonló rózsakert van a Margitszigeten, és sokan ismerik a Budatétényi Rozáriumot is.

Szent István város, Szent István körút

1938-ban Szent István halálának 900. évfordulója volt. A nagy, országos ünnepre való készülés jegyében már 1936-ban felvetették, hogy az államalapító király emlékére a Szent István Bazilika körül elterülő Lipótvárost nevezzék át Szent István Városnak, a Lipót körutat – a Nyugatitól a Margit hídig - nevezzék át Szent István körútnak, és a az újlipótvárosi parkot nevezzék át Szent István parknak. A szükséges jogi eljárások után ezek a döntések megszülettek, és az új elnevezések hatályba léptek. Időközben a fővárosban átszervezték a közigazgatást, és 1938. június 1-jén megkezdte munkáját a XIII. kerületi elöljáróság is. Az új, létrejött kerületet Horthy Miklós felesége, Purgly Magdolna után Magdolnavárosnak nevezték el. Néhány akkori, frissen adott kerületnév: V. kerület – Szent István Város (ma: Belváros), XI. kerület – Szent Imre Város (Újbuda), XII. kerület – Mátyás Király Város (ma: Hegyvidék, Krisztinaváros), XIII. kerület – Magdolnaváros, XIV. kerület – Rákosváros (ma: Zugló).

Ezek az elnevezések 1949-ig maradtak hatályban. Akkor Szent István Város visszakapta a régi Lipótváros nevet, Újlipótváros viszont átkerült az V. kerülettől a XIII. kerülethez. A belvárosi kerületek Habsburgokról vannak elnevezve: Ferencváros, Józsefváros, Erzsébetváros, Terézváros, Krisztinaváros… Lipótvárosnak és Újlipótvárosnak a nevet adó Habsburg Lipót császár 1657 és 1705 között uralkodott, nevéhez fűződik az 1671. évi Wesselényi-féle összeesküvés véres leszámolása, Nádasdy, Zrínyi és Frangepán kivégzése. Uralkodása alatt tört ki a Thököly-féle felkelés, később pedig a Rákóczi-felkelés is. Lipót császár hadaival szemben védte Zrínyi Ilona három évig Munkács várát.

Ugyanakkor 1683-ban az ő csapatai védték meg sikeresen Bécset a török ostromtól és Lipót császár hadai űzték ki Budáról 1686-ban, – 150 évnyi uralom után – a törököt. Ilyen történelmi előzmények után lett Lipótváros Szent István Város. De 1949-50-ben, úgy látszik, jobban zavarta az akkori városvezetést, hogy a legnagyobb királyunk egyben a katolikus egyház szentje is volt. Az egyház elleni küzdelem nagyobb súllyal esett latba, mint a történelmi érdem, ezért úgy döntöttek, a névadó inkább legyen egy Habsburg, mint Szent István. A kompromisszum jegyében – hogy az embereknek is tetsszen, – a körút neve megmaradt Szent István körútnak, a park pedig Szent István parknak.