A kötődés története
Kevés dolognak van olyan meghatározó jelentősége az életünkben és a XIII. kerület életében, mint a Váci úti közlekedési folyosónak. Gyakran szokták mondani, hogy Váci úti irodafolyosó... Budapesten számos nagy, egykor gyárakkal teli nagy út van, de rohamos fejlődést egyik sem tud felmutatni a Váci úton kívül, mert a Váci út alatt ott a metró. És hasonlóképpen a lakásépítkezések terén is a XIII. kerületi prosperitást akiváló közlekedési lehetőségek, mindenekelőtt a metró alapozza meg.
Egykori elődeink nagyon bölcsen cselekedtek, amikor a Pestről Vácon át Bécs irányába tartó nagy utat szélesre és egyenesre tervezték, és jó hosszan kijelölték. Hasonló elvek szerint lett kialakítva az Üllői út is. Így Mária Terézia hadmérnökei – bár a vasútról nem hallottak, hiszen még nem volt feltalálva – mérőrúdjaikkal mégis kitűzték a budapesti jövendő 3-as metró nyomvonalát.
Original uploader was User:Dencey at hu.wikipedia, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=52380050
Sínek a Váci úton: lóvasút a fővárosban
A Váci úton az első kötött pályás közlekedési eszköz a lóvasút volt, amely 1866-tól működött 1900-ig. A lovak húzta „villamos” a mai Kálvin térről indult, fontosabb megállói a Nemzeti Múzeum, a Deák tér voltak. Onnan a mai Bajcsy-Zsilinszky úton (Arany János utcai metrómegálló) elment a Nyugati pályaudvarig, és a Lehel térig.
A Váci úton továbbbandukolva a lóvasút végállomása a „Bagolyvárnál” volt, a mai távolsági autóbuszállomásnál, a Dunán áthaladó vasúti hídnál. A lóvasútra emléktábla hívja fel a figyelmet, és itt említsük meg gróf Károlyi Sándor, Újpest egykori felvirágoztatója nevét, aki a lóvasutat megszervezte. A főváros utolsó lóvasútja 1927-igjárt, a Margitszigeten.
Új idők szele: villamos váltja a lóvasutat
A lóvasutat követte a villamos. A Váci úton sok villamos járt, a két meghatározó vonal a 3-as és az 55-ös volt, de használta egy darabon a Váci út sínjeit a 33-as és a 15-ös is. A „belső” végállomás a Nyugatinál volt (Marx tér), innen indultak Újpest felé a villamosok.
Fotó: FORTEPAN / Urbán Tamás, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=49357696
Sínek a Váci út alá
A villamos korszakot a metró követte. Közlekedési megfontolásokból nálunk ment le először a kontinensen a villamos a föld alá, a mai napig jár a kisföldalatti. Viszont a második világháborús bombázások – amiből nekünk is bőven kijutott – keserves tapasztalatot hoztak. Le kell vinni a nagyvárosi közlekedést a föld alá, és az alagutak egyben óvóhelyül is szolgálnak. Budapesten e koncepció mentén kezdődött a metróépítés, mind a 2-es, mind pedig a 3-as metró belső állomásai mélyállomások.
A mi metrónk a 3-as vagy kék metró. Az első szakasza 1976-ban nyílt meg, a Deák tér és a Nagyvárad tér között. A XIII. kerületet 1981-ben érte el, akkor nyílt meg a Deák tér - Lehel tér közötti szakasz. Érdekesség, hogy a Nyugati még mélyállomás, de már a Lehel térnél az alagút közvetlenül az úttest alatt megy. A következő szakasz – az akkor még Élmunkás tér – és Árpád híd közötti rész 1984-ben, míg a befejező, Árpád híd – Újpest központ közötti szakasz 1990-ben nyílt meg. Ahogyan haladt előre a metróépítés, úgy csökkent a villamosközlekedés, amíg végül a Váci úton végleg megszűnt.
Készítette: Ismeretlen - http://www.budapestkepek.com/pin/49ad23d1ec9fa4bd8d77d02681df5cfa, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=603067
A metróépítkezés korában Magyarországon szocializmus volt. Ez azt is jelentette, hogy a metró teljes egészében az akkori idők műszaki szabványai, az akkori idők technológiájával, az akkori partnereinkkel együttműködve, mindenben a szovjet-orosz szabvány szerint épült ki, szovjet szerelvények üzembe állításával, mint ahogyan Prága és Varsó metróhálózata is. Az akkori kor szabványai nem tartalmaztak olyan követelményeket, mint az akadálymentesség, vagy a szerelvények légkondicionálása. A 3-as metró a működése során óriási használatnak volt kitéve. Bár különböző adatokat lehet olvasni a napi utasszámról, 500.000 utasnál kevesebbet egy forrás sem mond, több helyen is hivatkoznak az alábbi számra: munkanapokon 626.179 utas.
Megújult a 3-as metró
Közel 30 évnyi intenzív használat következtében a 3-as metró erősen elhasználódott, és napirendre került a felújítás. A dilemma – nagyon egyszerűen – a következő volt: van a családnak egy régi, leharcolt Zsigulija. Ezzel már nem lehet járni, kéne egy másik autó. Ugyanakkor a család már így is el van adósodva, hogyan lehet ebből a helyzetből kimászni? Új nyugati autó? Szóba se jöhet. Használt, öreg, nyugati autó? Időközben a Zsiguli gyárban is fejlesztések voltak, és az új Zsiguli drágább ugyan, mint a használt nyugati autó, de mindenképpen olcsóbb, mint az új nyugati, viszont nincs benne légkondi.
Bármennyire is nem tetszett sokaknak, a probléma megoldásában az adósságnövekedés elkerülése került az első helyre. A 2010-ben felállt új kormány és a főváros új, konzervatív vezetése a régi szerelvények oroszok által történt felújítása mellett döntött, az állomások többségében beépítésre kerültek a liftek, viszont a szerelvényekben nincs légkondicionálás.
A bennünket, XIII. kerületet érintő szakasz felújítása a következőképpen történt. 2017. november 4-én leállt a forgalom Újpest-Központ és a Dózsa György út metró megálló között. A felújítás 2019. március 30-ig tartott. Ekkor adta át Tarlós István főpolgármester a felújított szakaszt az utazóközönségnek. A munkálatok során felújították az alagutat, a vasút-műszaki berendezéseket és az állomásokat. Ebbe beletartozott az állomásokat díszítő képzőművészeti műalkotások felújítása is. A megállók akadálymentesítése is megtörtént, a Dózsa György úti megálló liftje még nincs átadva.
Forgalomba álltak az új/felújított, orosz gyártmányú szerelvények is, de nincsen bennük légkondicionáló. Jelenleg a 3-as vonal két szakaszán van tömegközlekedés, Lehel tér-Újpestközpont, illetve Kőbánya-Kispest-Nagyvárad tér szakaszokon közlekedik, a középső szakaszon folynak a felújítási munkák. Időközben a volt Árpád-híd megálló neve megváltozott, Göncz Árpád városközpont lett.
Metró helyett MIG-29-esek és BTR-ek
A metrófejlesztés a metróberuházás a rendszerváltás óta politikai kérdés. 1990- ben Oroszország a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság terhére felajánlotta, hogy egy új metróvonalat épít Budapesten, természetesen orosz módon, orosz szerelvényekkel, stb. Ez a későbbi 4-es metró lett volna. Bár az Antall-kormány hajlott rá, hogy ezt elfogadja, Demszky Gábor akkori főpolgármester és az SZDSZ ez ellen kézzel-lábbal tiltakozott. Végül az oroszok az államadósságot fegyverek szállításával tudták le, a fel nem épített metró helyett lett 28 darab MIG-29-es vadászrepülőgépünk és 550 db BTR páncélozott harcjárművünk.
Comments