A Restaurációs Központ

A Vágány utca - Dózsa György út Szabolcs utca által határolt tömb soká­ig egészségügyi intézmény volt. Először zsidó kórház néven volt ismert: a buda­pesti zsidó hitközség épített itt kórházat, amely 1889-ben nyílt meg. A teljes név: Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza, vagy Pesti Izraelita Kórház. A kórház Budapest kórházai közül az egyik legmodernebbnek és legjobbnak számított. A korszerű technika egyaránt jelen volt az épületgépészetben – közpon­ti fűtés, széleskörű gázhasználat – és az orvostechnikai eszközök vonatkozásában is. Magyarországon elsők között itt alkal­maztak Röntgen készüléket.

A kórházban a három alapszakmán – szemészet, belgyógyászat, sebészet – kívül volt nőgyógyászati, fogászati, bőrgyógyászati és gégészeti ellátás is. 1893-ban, Bródy Zsigmond lapszerkesztő meghalt felesége emlékére felépíttette a Bródy Adél Gyermek­kórházat. Ez további profilbővülést jelen­tett. 1910-ben pedig, egy újabb nagyobb összegű adománynak köszönhetően a Weiss Alice-ról elnevezett kórházi részben megnyílt az ország első terhességi tanács­adó szakrendelése.

Bár a kórház a hitközség intézménye volt, felekezeti hovatartozás alapján nem tettek különbséget a páciensek között, egyaránt gyógyítottak zsidó és keresztény betegeket. Szociálisan is érzékenyek vol­tak, a nagyon szegény betegeket kedvez­ményesen, akár ingyen is gyógyították. Az intézmény kapacitása folyamatosan bővült. Induláskor 120 ágy volt, 1940-ben 667.

Bródy Adél Gyermekkórház az 1900-as években. Korabeli fotó

A történelem vihara nem kímélte a kórházat sem

A három részből álló és a korszakban modern módon, gazdagon felszerelt izraelita kórház 1944-ig működhetett a Szabolcs utcában. Magyarország német megszállásakor az épületet és a kórház­technikát átvette az SS, az orvosoknak és betegeknek át kellett menni a gettóban létesített Szükségkórházba, a Wesselényi utca 44. sz. alatti iskolaépületbe. A get­tóélet borzalmai, Budapest ostroma mind az orvosok, mind pedig a betegek között számos áldozatot követelt.

Az SS-t követték az orosz katonák, egy darabig orosz katonai kórházként is működött. Ehhez érdekességként annyit, hogy szemben, a mai kerületi rendőrka­pitányság helyén egészen 1990-ig műkö­dött a szovjet városparancsnokság, töb­bek között itt volt a szovjet katonai újság szerkesztőség és a helyőrségi tiszti fogda.

A hitközség tulajdonát képező kórházat 1950-ben államosították. Az egyik épület­ben zsidó imaterem is működött, hason­lóan a többi kórházban működő kápolnák­hoz. Ezt az államosításkor felszámolták. A hitközségi kórház működésének ide­je alatt az épületek közötti szabad terület közparkként funkcionált.

A Szabolcs utcai oktató kórház,1956-2007

1954-ben a kórház területén meg­alakult az Orvostovábbképző Intézet, a kórház tovább gyógyított, immáron oktatókórházként. Az intézet 1973-ban egyetemi rangot kapott. 1986-ban pedig a nevében is Orvostovábbképző Egyetem lett, majd 1993-ban Haynal Imre Egész­ségtudományi Egyetemmé vált. 2000. január 1-én beolvadtak a Semmelweis Egyetembe, közismert néven SOTE-be, annak Egészségtudományi és Főiskolai Kara lett. 2001-ben az Egészségtudo­mányi Kar megszűnt, az új neve Országos Gyógyintézeti Központ lett.

Újabb átszervezés eredményekép­pen 2007. augusztus 1-én a Közpon­ti Honvédkórház, a MÁV Kórház és a Belügyminisztérium Központi Kórháza, valamint az Országos Gyógyintézeti Köz­pont egyesültek, megalakult az Állami Egészségügyi Központ. A Szabolcs utcá­ban korábban működött részlegek vagy elköltöztek, vagy összevonásra, felszámo­lásra kerültek, a telephely – a volt kórház pedig bezárt. A bezárás várható volt. Tiltakozásul 2006. december 11-én több száz ember alakított élőláncot az intézmény köré, de ennek nem lett foganatja.

Amikor az intézményt bezárták, az akkori kormányzat részéről volt egy ígé­ret: az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet visszaforgatják az egészség­ügybe. Persze, ez nem történt meg. Az ingatlan teljesen lepusztult, ami benne mozdítható volt, azt széthordták. Az orvo­si felszereléstől a vízcsapokig. Mindez a második Gyurcsány kormány idején, Horváth Ágnes miniszter asszony irányítása alatt zajlott. Ugyanezen bezá­rási hullám áldozata lett az Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai Intézet, az OPNI, vagy közismert néven a Lipótmező is.

2007-től a Liget projektig

A kiürített ingatlan további sorsára több elképzelés is született. Részévé vált a Nyugati Pályaudvar környékére tervezett Kormánynegyed beruházási program­nak. A kerületi önkormányzat a rende­zési tervbe oktatási, lakhatási és irodaház építési elképzeléseket írt be. Volt már itt kórház, volt már itt egyetem: a múlt vala­milyen módon kötelez.

2010 után a Kormányzati Negyed épí­tését elvetették, a terület további hasz­nosítására új terveket kellett készíteni. A hatalmas ingatlan a Liget Projekt nevű nagy­arányú fejlesztési koncepcióba került beillesztésre. Időközben, 2012-ben a Szabolcs utcai kórháztömböt kettéosztották, és egy részét az állam bérbe adta a Fővárosi Önkormányzatnak, amely a Vágány utcai oldalon hajléktalan egészségügyi ellá­tó központot rendezett be. Itt 50 ágyas krónikus belgyógyászati osztály, 23 ágyas ápolási osztály, 20 ágyas úgynevezett lábadozó, illetve a hajléktalanok házior­vosi ellátását 24 órában biztosító, mozgó orvosi szolgálatot is ellátó egészségügyi centrum, valamint az idős hajléktalanokat ellátó 64 férőhelyes egység található.

Az épületkomplexum bevonását a haj­léktalanellátásba két dolog is indokolta: közel van a Dózsa György úti metrómeg­álló mellett a fővárosi központi hajlékta­lan ellátó bázis. És ugyancsak közel van, a Vágány utca másik oldalán a Máltai Sze­retetszolgálat által üzemeltetett, vasúti kocsikból álló hajléktalanszálló. Jogi helyzetét tekintve a Főváros bérli a hajléktalan „kórháznak” helyet biztosí­tó épületrészt az államtól. Az állam nyolcévnyi használat után felmondott a bérlő Fővárosi Önkormányzatnak, és szeret­né visszakapni az ingatlant. A Fővárosi Önkormányzat pedig vonakodik az ingat­lant visszaadni.

Restaurációs központ

A Ligetbe költöző nagy múzeumok, a Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Galéria és a már ott található Szépművészeti Múze­um technikai kiszolgálására, a nemzeti közgyűjtemények tárolására és restaurá­lására az egykori kórház területén egy tel­jesen új épület épült, az Országos Múze­umi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK). Ez egy 30 ezer négyzetméteres raktárbázis, amely négy földalatti raktár­szintből és három föld feletti szintből áll, ahol az irodák, műhelyek és laborok kap­tak helyet.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ főépülete

Két régi kórházépületet restauráltak. Az egykori Bródy Adél Gyermekkórház tömbjében nyert elhelyezést a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet, míg a volt zsinagógából látogatóközpon­tot alakítottak ki. A művészien kialakított park munkaidőben közpark módjára min­denki által szabadon látogatható. Az OMRRK-hoz hasonló bázisa csak a világ legnagyobb múzeumainak van: a londoni British Museum-nak, a párizsi Louvre-nak, vagy a szentpétervári Ermitázsnak. A barnamezős beruházást 2019. május 14-én avatta fel Orbán Viktor miniszter­elnök és Baán László kormánybiztos.

A volt Szabolcs utcai kórház hatalmas területén működik még a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, amely az állam­apparátus működésével kapcsolatos közbeszerzési feladatokat bonyolítja. A Vágány utcai oldalon levő régi szakren­delő épületet pedig a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Országos Toxikológiai Szakértői Intézet használja.

A Liget-projekt

Budapest fejlesztésének egyik legna­gyobb szabású eleme a Liget Projekt. Ennek keretében átalakul a Városli­get, számos kulturális létesítmény épül, illetve újul meg, és megújul maga a park is.