A budapesti kormányzati fejlesztéspolitika három legfontosabb területe a közlekedésfejlesztés, az otthonteremtés és a minőségi zöldterületek növelése – nyilatkozta számos alkalommal a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, Fürjes Balázs.
Az államtitkár urat jól ismerjük a kerületben megvalósult Duna Aréna Projekt kormányzati felelős bonyolítójaként, de meg kell jegyezni, hogy bizonyos vonatkozásban „földink” is, 1990-ben a XIII. kerületi Németh László Gimnáziumban érettségizett. Az államtitkár úr Facebook oldalán több, Budapest szintű projekt leírása is megtalálható, amelyek a XIII. kerület közvetlen környezetében zajlanak, és komoly befolyást gyakorolnak a kerület közlekedésére, és azon keresztül a mindennapokra.
A közlekedésfejlesztés legfontosabb célja, hogy jobb legyen a közösségi közlekedés, kevesebb legyen a forgalmi dugó, és legyen tisztább a levegő Budapesten. A legnagyobb kihívás az, hogy a Budapest belső részére a külső kerületekből és az agglomerációból naponta autóval érkező egymillió embernek legalább a harmada, de akár negyven százaléka is átválthasson közösségi közlekedésre, illetve elkerülhesse a belvárost. A gépjárművek okozta zsúfoltságot a XIII. kerületben nem kell bemutatni.
Az autómentes Városliget. A 3-as villamos átvezetésének terve a Béke térig.
Az autómentes Városliget és a XIII. kerület
A projekt elemei:
1. a Szegedi úti közúti, villamos, kerékpáros és gyalogos felüljáró megépítése,
2. a 3-as villamos továbbvezetése Zuglóból az új felüljárón át a Béke térig (1.85 km új villamospálya)
3. a távlatokban a Rákosrendező vasútállomás és a 3-as villamos közötti kapcsolat megteremtése.
Jelenleg a szükséges jogi egyeztetések folynak, a XIII. kerületi önkormányzat már megadta a hozzájárulását.
A másik közvetlen szomszédságunkban zajló, és bennünket is érintő fejlesztési projekt a Nyugati pályaudvar és környéke. A tervkiírás legfontosabb eleme egy Buda irányából – Kelenföldi pályaudvar felől – érkező vasúti alagúthoz kapcsolódó kétszintes pályaudvar megtervezése, valamint a tágabb környezet rendezése.
Miért vasúti alagút?
A budapesti nagy vasútállomások elérték a fogadóképességük felső határát, viszont számos ok miatt jóval több vonatot kellene kiszolgálniuk. Egyetlen szakmai megoldás létezik: az úgynevezett fejállomásokat átmenő állomásokká kell átépíteni, az ütközős végállomás helyett a vonat mehessen tovább előre. Ez akár meghatszorozza az állomás kapacitását. Az egymással szemben levő vasútállomások összekötésére Európában számos példát találunk.
A Kelenföldi pályaudvar és a Nyugati pályaudvar közötti alagút megépítésével városszerte – így a Nyugati környékén is - jelentős vasúti területek szabadulnának fel egyéb fejlesztésekre, többek között helyet biztosítva mind új lakásoknak, mind új zöldfelületeknek. A Nyugati tágabb környékének rendezése magában foglalja a kerület utcáiból kiválóan látható, a Lehel utca mentén levő jelenleg üres telkek hasznosítását, a Szabolcs utcai vasúti alagút és a Ferdinánd híd megújítását. De megváltozik a Nyugati előtti aluljáró is. A tervek szerint a 14-es villamos bemenne a Váci út elejére. Visszavezetnék a 47-es villamost is a Nyugatihoz, és a két vonal összekapcsolásával a város leghosszabb járata jönne létre. Még egy változás: szerepel a tervek között a közúti felüljáró lebontása is.
A felújítandó Nyugati pályaudvar és környéke
Comments