A Huba utca története

Templomok és legendák utcája

A Huba utca a Váci utat köti össze a Tüzér utcával. A régi, polgári Angyalföld patinás része, a Dózsa György metrómegálló és a Budapesti Honvéd sporttelepe között. A kerület múltjának egy csodálatos darabja. Már maga az utcanév-választás: Huba. Egyike a hét vezérnek. A millenniumi időkben adtak ilyen neveket az utcáknak, a környéken van még a Lehel utca, a párhuzamos utca neve pedig: Botond.

A karmelita templom - Angyalföld első temploma

A XIX. század második felében rohamosan fejlődő gyáripar rengeteg embert vonzott az ország minden részéről Angyalföldre. A gyárak körül lakónegyedek nőttek ki, és az ideköltöző embereknek lelki szükségletük volt a vallási élet. A Karmelhegyi Boldogasszony templom és a vele egybeépített karmelita rendház építésének kezdeményezője Soós István győri rendházfőnök volt, aki az anyagiak fedezésére nagyszabású gyűjtést szervezett.

Eleinte a zárda és a kápolna épült meg, ezeket 1896-ban szentelték fel, a templom 1899-re lett kész. A korabeli beszámolók szerint az Angyalföldre települt karmelita szerzetesek igehirdetését óriási érdeklődés kísérte, messze földön egyetlen templomként vonzotta az embereket. Az új templomot 1899. október 15-én Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök-bíboros szentelte fel. Az eseménynek különleges rangot adott, hogy személyesen megjelent Ferenc József, Magyarország királya, Mária Zsófia főhercegnő (Sissi húga volt, maga is özvegy, és Sissi halála után Ferenc József kísérője a hivatalos ceremóniákon) valamint Széll Kálmán, Magyarország miniszterelnöke. Ez volt Angyalföld történetében a legmagasabb szintű protokolláris látogatás.

Angyalföld és az ország harangöntő mestere: Slezák László

A templom jelenlegi harangjait Slezák László, az egyik leghíresebb magyar harangöntő készítette 1927-ben. Slezák Lászlónak Angyalföldön a Petneházi utca 78. alatt volt harang- és ércöntödéje, harangfelszerelési és haranglábgyára. 1911-ben nyitotta meg saját műhelyét, 1928-ban lett aranykoszorús mester. 1951-ben műhelyét államosították. A mester 1953. augusztus 9-én halt meg, műhelye pedig 1955-ben megszűnt. A legszélesebb körökben ismert magyar harangöntő volt. A mai templomi harangok jelentős többségét ő öntötte. Az I. világháború utáni harangpótlások komoly hányadát ő végezte, így ő önthette újjá a budapesti, a váci és az esztergomi Bazilika nagyharangját. Ezek közül a budapesti Szent István Bazilikáé, a 7795 kg-os Szent Imre harang a 20. század magyar harangöntészetének legnagyobb alkotása.

A templomnál a Huba utca egy térbe torkollik, ahol ma Papp László szobra áll. A legendás bokszoló, háromszoros olimpiai bajnokunk gyerekkorát a közeli Kassák Lajos utca 48. számú házban töltötte.

Papp László szobra. Forrás: https://pestbuda.hu/cikk/20160821_szobrot_es_teret_kapott_papp_laszlo

Szintén a kerülethez kötődik az atlétalegenda, Iharos Sándor. A Huba utca végénél van a Lehel utca - Dózsa György út - Tüzér utca - Csángó utca által határolt tömb. A komplexum – egykor laktanya – már hosszú idő óta sportlétesítményként üzemel, a Budapesti Honvéd számos szakosztálya működik itt: vívók, úszók, kosárlabdázók; az udvar közepén labdarúgó pálya. Itt van az atlétikai szakosztály is, ahol egykor Iharos Sándor, az atlétalegenda edzett. Róla nevezték el a margitszigeti atlétikai centrumot, de az ő nevét viseli a Tüzér utcai atlétikai pálya is. A futófolyosó mellett található a domborműves emlékműve: Iharos Sándor 1930.03.10 – 1966.01.24. Magyar közép- és hosszútávfutó, nyolcszoros világcsúcstartó, 31-szeres magyar bajnok, 40-szeres válogatott atléta. 1955-ben a világ legjobb sportolójának választották.

Marcell atya nyughelye

2007. augusztus 18. óta a karmelita templomban nyugszanak Tiszteletreméltó Márton Boldizsár (Marcell atya) földi maradványai, a Fájdalmas Szűzanya oltár előtt. Marcell atya 1887-ben született, és hosszú lelki út után 38 évesen lett pap. A győri karmelita rendházból 1943-ban került Budapestre, és országos hírű prédikátor és gyóntató vált belőle. Többek között Boldog Apor Vilmos és Mindszenty József gyóntatója is volt. Nehéz és hányattatott élet után 1966. május 29-én hunyt el. Halála után már Mindszenty József kezdeményezte boldoggá avatását. A hivatalos eljárás a rendszerváltás után indult el. Jelenleg a szentszéki eljárás van folyamatban. Imádkozzunk a boldoggá avatásáért!

Patinás iskolák a Huba utcában

A Huba utca másik fontos látnivalója két egymással szemben levő iskolaépület. A Huba utca 7. szám alatti a régebbi, 1911-ben épült. Ebben jelenleg a dobostortát megalkotó Dobos C. Józsefről elnevezett Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola működik. 1953 és 1986 között – a vendéglátósokkal társbérletben – itt volt elhelyezve a Berzsenyi Dániel Gimnázium is, amely számára a Kárpát utcában végül saját épületet építettek.

A Salvator Tanítóképző Intézet tanterme, fotó: Fortepan / Makovecz Virág

A Huba utca 6. szám alatti épület 1928-ban épült. Jelenleg a Magyar Katolikus Egyház által alapított Kolping Oktatási és Intézményfenntartó Szervezetnek ad otthont. Innen irányítják a magyarországi Kolping hálózatot, szám szerint 13 oktatási intézményt. Az épületet ezt megelőzően a szemközti vendéglátó technikum, illetve még korábban, 1963-től a 6. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet használta. A két patinás iskolaépületet a Magyarországon 1899-ben megtelepült Isteni Üdvözítő Nővérei női szerzetesrend kongregáció, ismertebb nevükön a Salvator

Nővérek építették. Az apácák tevékenységi köre: leánynevelés, óvodák, árvaházak, szociális otthonok fenntartása, kórházi és otthoni betegápolás, karitatív munka volt, és a fő központjuk a rend 1948. évi feloszlatásáig és betiltásáig mindvégig a Huba utcában volt.

A két iskolaépületben korszak valamennyi oktatási intézmény formáját működtették, leányok számára, az óvodától kezdve az elemi iskolán át, egészen a középfokú tanítónő és óvónőképzőig bezárólag. Az iskola 1948. évi bezárásáig több mint 2.600 - többségben angyalföldi - növendék szerzett itt kereskedelmi egészségügyi szakápolói, óvó- és tanítónői szakképesítést. A tanulmányi idejük alatt sokan tettek apáca örökfogadalmat, és egyházi egészségügyi, szociális és oktatási intézményekben dolgoztak, de számosan voltak, akik világi diákként vették igénybe a kedvezményes tanulás lehetőségét. A két épület a háború ideje alatt hadikórházként is funkcionált, előbb a német hadsereg, majd pedig az orosz hadsereg sebesültjeit gyógyították.

A Kassák - Huba - Tüzér - Botond utcák által határolt részben áll az úgynevezett Kilencház, a kilenc házból álló tömb. Van a kerületben Hétházak és Tizenháromházak is... A Kilencház – kétszintes barakkszerű házak. Az egyik épület falán kissé kopott márványtábla van, a következő magyar és lengyel nyelvű felirattal: „E helyen épült 1885-ben a Kilencház telep, amelyben az Első Budapesti Gőzmalom Rt. lengyel munkásai és családjaik éltek. "

A cikk eredetije a Hagyomány-13 újság összevont 1-3. számában jelent meg.